Hazaért az Arany Medve – videó
A Berlinalén fődíjat nyert Testről és lélekről alkotói meséltek a filmről, a berlini élményeikről.
A Berlinalén fődíjat nyert Testről és lélekről alkotói meséltek a filmről, a berlini élményeikről.
A Filmalap-vezér azonban Deutsch Tamással ellentétben iróniamentesen üzent a rendezőnek a Twitteren.
A politikus nem hagyta szó nélkül a rendező magyar közéletet bíráló megjegyzéseit.
A berlini fesztiválon Arany Medvét nyerő rendező szerint Magyarországon az emberekben rejtőző kincsről akart filmet készíteni, arról, amit olyannyira elzárunk a mindennapjainkban.
A Testről és lélekről a délután bejelentett három díj mellett az Arany Medvét is elhozta Berlinből – 1975 után másodjára nyerte meg magyar film a Berlinale legrangosabb elismerését.
A világ filmkritikusait tömörítő FIPRESCI, az ökumenikus zsűri és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrije is Enyedi Ildikó alkotását díjazta szombaton a berlini nemzetközi filmfesztiválon. Török Ferenc 1945 című filmje harmadik díjat nyert a közönségszavazáson.
A Berlinben nagy sikerrel bemutatott Testről és lélekrőlt már biztosan bemutatják Németországban, Franciaországban, és a Benelux államokban is. De a nagy dobás még hátra lehet, hiszen Amerikából és Nagy-Britanniából is van érdeklődés a film iránt.
Egy nap van hátra a 2017-es Berlinaléból, a szombati díjátadón pedig Enyedi Ildikónak köszönhetően magyar film sikeréért is szoríthatunk. Bemutatunk hat olyan filmet a berlini fesztiválról, amelyet reményeink szerint minél hamarabb láthatunk Magyarországon is – van köztük osztrák életközépi komédia, pillanatkép egy festő életéből, chilei transzdráma és egy babarózsaszín testhorror is.
A XX. századi magyar történelem egyik leghomályosabb időszakáról, a II. világháborút közvetlenül követő időszakról készített filmet Török Ferenc, aki szerint a szimplán 1945 című alkotás nem bűnbakokat keres, hanem megmutatja, milyen feszültségek kerülhettek a felszínre egy korabeli vidéki faluban. Az Európában először a Berlinalén bemutatott film témafelvetésében tehát hiánypótló, ám kérdés, veszi-e a jövőben több magyar filmes is a bátorságot, hogy hasonló, kitárgyalatlan témákhoz nyúljon.
Szinte semmi olyat nem mutat Enyedi Ildikó Berlinben bemutatott filmje, amit ne láttunk volna már korábban mozivásznon, ám a végtelenül egyszerű történetet olyan formában tálalja a Testről és lélekről, hogy egyszerre nevetünk és hatódunk meg az ember legtitokzatosabb tulajdonságairól mesélő filmen. Joggal bizakodhat a stáb a kedvező nemzetközi fogadtatásban.
Olyan érzetet kelt a T2 Trainspotting, mintha egy kvízjátékban kattintgatnánk: felismered Renton híres nevetését? Az utalás Skócia legocsmányabb klotyójára is megvolt? A kultfilm folytatása a rendezői és képi bravúrokon túl sajnos sekélyes, és csak az eredeti mozi rajongóinak nyújthat némi nosztalgikus örömöt. Kár, mert néhol még az idősödésről, az optimizmus utáni elveszett illúziókról is tudna valamit mondani a film. Kritika spoilerek nélkül.
Az angolszász filmes sajtóban máris megjelentek Enyedi Ildikó Testről és lélekről című rendezésének első kritikái – a "különleges" és a "gyönyörű" visszatérő jelzők az írásokban, a színészeket pedig egytől egyig kiválónak tartják.